Merült fel bennem a fenti kérdés néhány nappal ezelőtt, amikor kihirdették, hogy bizony 3 év után ismét adventi vásár lesz az iskolában. Egy szépséghibája volt a dolognak, mégpedig hogy az egészre egy-másfél hetem volt és lássuk be nem vagyok valami gyors. Eredetileg karácsonyfadíszt szerettem volna. Megfestettem volna pár mintát, és csináltatok belőle matricát, kidiszítem, és kész is. Igen ám, de a nyomtatóm látott már szebb napokat is, és nem voltam biztos benne, hogy a matrica időben elkészül, és még a karácsonyfadísz alapoknak is ide kellett volna érnie. Gondolkoztam, hogy mit csináljak…Gondol…gondol…gondol….
Végülis. Papír van, tűfilc van, festék van. Legyen könyvjelző! Így készítettem végül 16 db könyvjelzőt. Egy részét tűfilccel, egy részét akvarellel és ceruzával. Innen is köszönet Nagy-Bán Kittinek és a Miniműhelynek a tűfilc tanfolyamért, több leckéből is tudtam ihletet meríteni, és a tanultakat felhasználni. 🙂
Azt nem mondom, hogy kevesebb munka volt vele, mint a dísszel lett volna. Mert sokkal többet dolgoztam velük. Az utolsó 4db-ot 2,5 óra alatt készítettem el az utolsó pillanatban. Azokat még fényképezni sem sikerült a nagy sietségben.
Szerencsére mindegyik gazdára talált. Azért féltem egy kicsit, hogy mennyire lesz keletje, most amikor tombol a digitalzáció, de szerencsére úgy látszik más is szereti még a kézzelfogható könyveket olvasni rajtam kívűl. De azért rendeltem pár karácsonyfadísz alapot. Csak a biztonságkedvéért, a jövőre nézve 🙂
